Cigány mesék | A Nap és a Hold drágakövei

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy karaván amely egy kis falu szélén a folyó mellett helyezkedett el. Minden este az emberek összegyűltek a tábortűz körül és történeteket meséltek egymásnak a múltból. A tűz szikrái egészen a csillagos égig felértek, a szavakat pedig a szél messze repítette puha szárnyán, hogy aztán egy nap hozzátok is eljussanak eme varázslatos történetek. 

Egyszer régen, egy messzi királyságban élt egy melegszívű király. Ennek a királynak volt két daliás fia, akiket úgy szeretett mint a friss esőt a nyári hőségben és a nap melengető sugarait a téli hidegben. A király békében uralkodott népe felett jóságosan és igazságosan, mígnem egy napon betegség szállt rá, ami beárnyékolta a királyságot. Össze is ültek a királyság legbölcsebbjei hogy megvitassák, hogyan gyógyítsák meg hőn szeretett királyukat. Az udvar csak úgy nyüzsgött a mindentudó orvosoktól és tehetséges mágusoktól, akiknek egyetlen céljuk az volt, hogy királyuk újra ereje teljében legyen. De mindhiába, a király bajából nem tudták kigyógyítani. Egy nap aztán egy tapasztalt mágus jött a palotába. Kopott gúnya borította göcsörtös hátát és hosszú varázsbot díszelgett kezében. Régi, már elfelejtett mágiáról számolt be és az udvar lélegzetvisszafojtva hallgatott:

-"A világ egyik végén, ahol a nap fényesebben süt,  mint bárhol máshol, a végtelennek tűnő sivatagban van egy oázis, abban az oázisban van egy drágakő, amit ha a nap legkisebb sugara is éri beragyogja a vidéket. Azt a drágakövet meg kell találni és el kell hozni a királynak. A világ másik végén, ahol a hold fényesebben ragyog, mint bárhol máshol, a háborgó mélykék tenger közepén van egy jeges sziget, azon a jeges szigeten létezik egy drágakő, amit ha a hold legkisebb fénye is érint beragyogja az éjszakát. Azt a drágakövet meg kell találni és elhozni a királynak. Amikor a Nap és a Hold drágakövei eljutnak a királyhoz, hivatni kell a legjobb ötvöst, hogy a király koronájára tegye a drágaköveket. A Nap és a Hold ereje meggyógyítja majd a királyt "- ígérte a tapasztalt mágus. 

Fel is pattantak a daliás fiak, hogy útra induljanak, az egyik, a világ egyik végére, a másik, a világ másik végére. Amikor az ország határába értek sok szerencsét kívántak egymásnak és elbúcsúztak egymástól. Egyik jobbra indult, másik balra indult.

Ment mendegélt a jobbra induló királyfi a világ egyik végére. Átment erdőn, réten, folyón, tengeren, ezer királyságon, mígnem eljutott egy városba, ahol megállt vizet keresni. Talált is kutat, ahol egy szép hajadon épp a vizet merte a kútból a kancsójába. A szép hajadon megkérdezte mi útban jár és a daliás fiú elmesélte apja történetét és hogy a világ egyik végébe tart, hogy megtalálja a Nap drágakövét. A szép hajadonnak megtetszett a daliás fiú és bátran így szólt hozzá:

-"Daliás fiú, igyál a kútból annyit amennyi csak jólesik, utána segítek neked megkeresni a Nap drágakövét. Vigyél magaddal és ígérem hasznomat leled."

A királyfi azt mondta: - "Tarts velem szép leány, keressük meg együtt a Nap drágakövét, hazatértünkkor pedig tartsunk lakodalmat és örökre kösd velem össze életed. "A leány elpirult és beleegyezett, így már ketten haladtak tovább a világ egyik végét keresni. 

Hosszú vándorlás után elértek a világ egyik végére. Meglátták a végtelennek tűnő sivatagot és neki indultak megkeresni az oázist. A sivatagban nagyon meleg volt, a nap is erősen sütött, a daliás fiú és a szép hajadon pedig ahogy ment, mendegélt csodaszép aranybarnára pirultak. Hosszú vándorlás után elérték az oázist és egy különös fa tetején meglátták a Nap drágakövét, ami beragyogta a vidéket. A követ zsebre tették és elindultak hazafelé.

Ment mendegélt a balra induló királyfi a világ másik végére. Átment erdőn, réten, folyón, sivatagon, ezer királyságon, mígnem besötétedett mire eljutott egy faluba, ahol megállt megpihenni. Meglátott az éjszakában egy kis házat, abban pedig lobogó fényt. Bekopogott, hogy szállást kérjen éjszakára és egy szép hajadon nyitott neki ajtót. A szép hajadon megkérdezte mi járatban erre és a daliás fiú elmesélte apja történetét és hogy a világ másik végébe tart, hogy megtalálja a Hold drágakövét. A szép hajadonnak megtetszett a daliás fiú és bátran így szólt hozzá:

-"Daliás fiú, pihenj meg a szalmán, aludj annyit, amennyi jól esik, utána segítek neked megkeresni a Hold drágakövét. Vigyél magaddal és ígérem hasznomat leled."

A királyfi azt mondta: - "Tarts velem szép leány, keressük meg együtt a Hold drágakövét, hazatértünkkor pedig tartsunk lakodalmat és örökre kösd velem össze életed." A leány elpirult és beleegyezett, így már ketten haladtak tovább a világ másik végét keresni. 

Hosszú vándorlás után elértek a világ másik végére. Meglátták a háborgó mélykék tengert és csónakba szálltak a jeges szigetet keresni. A tengeren nagyon hideg volt,a felhők eltakarták a napot, a daliás fiú és a szép leány pedig ahogy evezett és suhant csónakjuk a vízen, holdfény színűre hűltek. Hosszú evezés után elérték a jeges szigetet és egy különös domb tetején meglátták a Hold drágakövét, ami beragyogta az éjszakát. A követ zsebre tették és elindultak hazafelé.

Mikor a két királyfi hazaért, hivatták az ötvöst, aki a király koronájára foglalatot tett, amibe a Nap és a Hold drágaköveit helyezte. A bölcsek a király fejére tették koronáját, és  csodák csodájára ki is gyógyult a betegségéből. Mikor meglátta két szeretett fiát, az egyiket aki aranybarnára pirult és a másikat, aki holdfény színűre hűlt, nagyon megörült nekik, keblére ölelte őket és így szólt:

-"Hiába aranybarnára pirult egyikőtök és holdfény színűre hűlt másikótok, egy a véretek, szeressétek úgy egymást, ahogy én szeretlek titeket." A király aztán lakodalmat csapott mindkét fiának, hét napon és hét éjen át ünnepeltek a királyságban.

Így lett aztán, kedves olvasó, hogy az aranybarnára pirult királyfi leszármazottai lettek a cigányok és a holdfény színűre hűlt királyfi leszármazottai lettek a gádzsók.  A népeket összeköti a közös múlt és a testvériség. Ahogyan a bölcs király egyformán szerette mindkét fiát, úgy a világ is akkor szép igazán, ha benne mindenki helyet talál, szeretetben tiszteletben és elfogadásban. 

Itt a vége fuss el véle.

Írta:

BB