
Kedves Olvasók,
A Sincerely Doubt That… legújabb blogbejegyzésében az inflációkövető díjkorrekcióról lesz szó. Hogy ne kelljen még egyszer leírnom ezt az amúgy is antipatikus szót, a továbbiakban az ID rövidítést fogom használni. Az ID pedig nem más mint egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a telekommunikációs cégek számára, hogy a díjaikat az infláció mértékével összhangban növeljék.
Mint azt már a bemutatkozásomban is jeleztem, olyan témákat fogok megvitatni, elemezni, amelyek engem is érintenek, de nincs lehetőségem pozitív változást előidézni. Ez mindenképpen egy ilyen téma. Nézzük meg, mit csinálnak más szolgáltatók más országokban, miért olyan zavaró ez a gyakorlat Magyarországon, és mit tehetünk ellene.
Január harmadik hete azzal kezdődött, hogy a Magyar Telekomtól - szolgáltatómtól- kaptam egy e mail értesítést, hogy 2025. április 1-jétől 3,7%-kal többet fogok fizetni ugyanazért a szolgáltatásért. Az ID emelés csak az otthoni- és mobilszolgáltatások havi díjaira vonatkozik. Ez a gyakorlat a telekommunikációs cégek által itthon 2022-től került bevezetésre az ID részeként. Így ez a módszer már negyedik éve szolgál nehezékként számunkra az amúgy is fojtogató gazdasági helyzetben. Az elmúlt két egymást követő évben (2023-ban és 2024-ben) a kiszabott ID 15% volt. “A díjkorrekció miatti változással további teendőd nincs…” olvasható az e mailben. Igen, mert a rám kiszabott ID felhatalmazza a távközlési szolgáltatókat, hogy változtassanak az általános szerződési feltételeken (ÁSZF). Miközben a cégek emelik a változatlan szolgáltatásokért az áraikat, hűségidővel rendelkező felmondási lehetőséget nem biztosítanak, azt csak kötbér megfizetése mellett teheti meg az ember.
Az Egyesült Királyságban bevált szokás volt, hogy a távközlési szolgáltatók az inflációhoz kapcsolódó, úgynevezett szerződés közbeni áremeléseket hajtanak végre. Az olyan vállalatok, mint a BT, EE és Vodafone, évente emelték áraikat a fogyasztói árindex (CPI) alapján és erre rápakoltak további százalékokat, amik gyakran elérték a 3,9%-ot is. Ez a gyakorlat jelentős áremelésekhez vezetett a magas infláció időszakában. Egy médiakampányt követően, a Guardian 2024-es oknyomozó riportja feltárta, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb mobil- és szélessávú vállalatai miként hozták el az elmúlt 30 év legnagyobb áremeléseit, nőtt a nyomás a kommunikációs szabályozó hatóságra, az Ofcomra, hogy lépéseket tegyen. A Guardian kutatása megállapította, hogy az Egyesült Királyság távközlési piacának nagy részét irányító hat vállalat 3,9 százalékpontos pótlékot számított fel az éves inflációhoz kötött emelései mellé. Az Ofcom azt is elárulta, hogy 2023 januárja és októbere között több mint 800 ügyfélpanasz érkezett az áremelésekkel kapcsolatban.
Ennek eredményeként az Ofcom bejelentette, hogy 2025 januárjától betiltja a telefon-, a szélessávú és a fizetős TV-szolgáltatások inflációhoz kötött szerződés közbeni áremeléseit. A szolgáltatóknak ezentúl egyértelműen tájékoztatni kell az ügyfeleket minden lehetséges áremelésről a szerződések aláírása előtt.
Magyarországon három fő mobilhálózat-szolgáltató van, amelyek saját infrastruktúrát birtokolnak és üzemeltetnek, a Vodafone, a Yettel és a Telekom. Ezek a cégek uralják a piacot, és más országokkal ellentétben itt minimális lehetőség van versengésre. Ezek a hálózatok országszerte közel teljes lefedettséget biztosítanak, Magyarországon pedig teljes, saját tulajdonú hálózati lefedettséggel rendelkeznek. Tehát, egy új cégnek nagyon költséges és szinte lehetetlen lenne lefedettséget biztosítani országszerte.
A távközlési szolgáltató cégek jogosultak az ÁSZF megváltoztatására anélkül, hogy az ÁSZF változtatásának tekintetében kérjék a beleegyezésünk vagy lehetőséget biztosítsanak a szerződéstől való elállástól ami az ID emeléseket illeti. Az egyetlen kötelezettsége ezeknek a cégeknek, hogy tájékoztassanak minket a díjakról és emlékeztessenek a fizetési kötelezettségről. És persze mindez törvényes. Ez azonban még nem jelenti, hogy fair is lenne. Főleg egy olyan országban, ami 2024-ben az EuroStat szerint a legszegényebb az EU-s országok között, és ahol a 27%-os ÁFA hosszú évek óta a legmagasabb Európában. Az élelmiszerárak jelentős emelkedése miatt a legtöbb család nehezen tud megélni. Az emberek nem nézhetik tétlenül, hogy ezek a vállalatok módosítják az ÁSZF feltételeket a díjszabályozásokra való tekintettel, hiszen ez csak nekik kedvez, a fogyasztóknak egyáltalán nem.
Fontos eleme még a történetnek Magyarországon a kormány által bevezetett úgynevezett ágazati adók, amik persze a telekommunikációs cégeket is érintik. 2012-ben bevezették a távközlési adót; 2013-tól pedig érvénybe lépett a közműadó fizetési kötelezettség, aminek háttere, hogy a törvény alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezetékek nyomvonala után 125 forintot kell méterenként fizetnie az adó alanyának; és további csapás volt a 2022-ben bevezetett extraprofit adókról szóló kormányrendelet, ami kapcsán azt rebesgették, hogy a Telekom akár 25 milliárd forintnyi pótadó fizetése elé nézhet. A pótadók célja, hogy az állam többletbevételhez jusson a telekommunikációs szektorból, különösen olyan szolgáltatóktól, amelyek magas nyereséget termelnek.
Mint minden más adó esetében, a pótadó terhei végső soron a fogyasztókra hárulhatnak, mivel a telekommunikációs szolgáltatók áremelésekkel vagy egyéb díjemelésekkel reagálhatnak az extra terhekre. Így is tettek, jött 2022-ben az ID emelés. 2023-ban a magyar kormány közölte, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó-fizetési kötelezettséget 2024 januárjától, a távközlési pótadót pedig 2025 januárjától megszünteti, a távközlési cégek viszont nem hagytak fel az ID emelésekkel.
Az ügyfélszolgálatok persze tagadják, hogy a kormány által kiszabott pótadók fizetési kötelezettsége minket terhelne, sőt, nemrégi beszélgetésem alatt egy ügyfélszolgálati munkatárs mintha csak olvasta volna, közölte is velem, hogy itt biza fejlesztésekre mennek a pénzek. A Magyar Telekom vállalta is, hogy 2024 és 2027 között összesen 123 milliárd forintot kíván vezetékes és mobilhálózat-fejlesztésre fordítani.
Bizonyos, korlátozott hálózati lefedettségű vidéki területeken a fogyasztók teljesen rá vannak utalva egy domináns szolgáltatóra, és nem is tudnak másik szolgáltatókra váltani, ha azoknak nincs vagy nem működik jól a lefedettsége. Hiába a lefedettségi térkép, a gyakorlatban nem vicces télen, nyáron az udvar szélén lévő kút mellé állni, ahol talán bejön a térerő de inkább nem. Persze nagy jelentősége nincs is a váltásnak, mivel mindhárom szolgáltató hasonló mértékben emeli a díjait. Így sokunk számára valóban úgy tűnik, hogy nincs menekvés ezektől a cégektől, ezektől az áraktól, ha telefont, tv-t és internetet akarunk. Évek óta egyre többet fizetünk ugyanazért a változatlan szolgáltatásért. Fogyasztói szempontból mindenképp vitatható, hogy ezek a cégek valóban a mi érdekeinket tartják szem előtt.
Ha az ID emelést és az ÁSZF módosítást pedig szemrebbenés nélkül lenyomják a torkunkon, akkor ez azt jelenti, hogy bármely szolgáltatóval kötött szerződésben nem, vagy csak kevés fogyasztói jogaink vannak, és ezen felül bármikor dönthet a szolgáltató az árak módosítása mellett? Ismétlem, ez nem hangzik fairnek. Ezt mindenképp szigorúan kellene szabályozni és folyamatosan ellenőrizni.
Szóval mit tehetünk? Először is, miközben elismerjük, hogy Magyarország semmiképpen sem az Egyesült Királyság, ihletet kell meríteni a britektől, hiszen az oknyomozó tudósításuk, médiakampányuk és a számos lakossági panasz végül eredményt hozott. Felhívtam a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Hálózatot (civil szervezetek), hogy érdeklődjek ki a szabályozó szerv a távközlési cégek esetén és mit lehet tenni, ha nem értek egyet az éves ID emeléssel.
Most már tudom, hogy először panaszlevelet kell írnunk az illetékes szolgáltatónak, majd fel kell venni a kapcsolatot a szabályozó szervvel, aki nem más, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Talán ha sok panasz érkezik hozzájuk, kénytelenek lesznek szigorúan szabályozni és ellenőrizni ezeket a cégeket.
Tudom, hogy a gyakorlatban nem épp demokratikus keretek között történik számtalan dolog, és ezért gyakran úgy érezzük, hogy bármit is teszünk, hiábavaló, mert változást nem érünk el, főleg ilyen multinacionális cégek ellen. De közösen megvan az esélyünk, hogy megmutassuk ezeknek a cégeknek, hogy lejárt az idejük, és itt az ideje szabályozni ezeket az ID emelésekkel kapcsolatos többletköltségeket.
Lásd az alábbi elérhetőségeket:
1. Yettel online űrlap elérhető https://www.yettel.hu/ugyfelszolgalat/meglevo-elofizetok
2. Telecom ugyfelszolgalat@telekom.hu
3. Vodafone ugyfelszolgalat.hu@vodafone.com
4. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság info@nmhh.hu
Panaszkodjunk együtt, egyszerre és egységesen.
Üdv,
BB
Források
HVG. (2025, January 16). A Magyar Telekom megint a sokat ostorozott visszatekintő áremelést alkalmazza. HVG. https://hvg.hu/kkv/20250116_A-Magyar-Telekom-megint-a-sokat-ostorozott-visszatekinto-aremelest-alkalmazza
Portfolio. (2025, January 16). Itt van, mennyivel emeli árait idén a Magyar Telekom. https://www.portfolio.hu/uzlet/20250116/itt-van-mennyivel-emeli-arait-iden-a-magyar-telekom-735011
The Guardian. (2024, July 19). Ofcom to ban inflation-linked mid-contract price rises on phones, pay TV, and broadbandhttps://www.theguardian.com/media/article/2024/jul/19/ofcom-to-ban-inflation-linked-mid-contract-price-rises-on-phones-pay-tv-and-broadband
Yettel. (n.d.). Díjváltozás. Yettel. https://www.yettel.hu/dijvaltozas
Telekom. (n.d.). Inflációkövető díjkorrekció. Telekom. https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/inflaciokoveto-dijkorrekcio
Index. (2024, December 16). 4iG távközlés: díjemelés, infláció, Vodafone. Index. https://index.hu/gazdasag/2024/12/16/4ig-tavkozles-dijemeles-inflacio-vodafone/
Eurostat. "Household Material Welfare Varies Widely in the EU." Eurostat News, 17 Dec. 2024, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20241217-2.
Portfolio. (2022, June 7). Jön az új pótadó, lépett a Magyar Telekom.
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220607/jon-az-uj-potado-lepett-a-magyar-telekom-549099
PwC. (2022). Extraprofit adórendelet.
https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2022/extraprofit_adorendelet.html?utm_source
Portfolio. (2023, November 21). Megszavazta a parlament: megszűnik a közműadó a távközlési cégeknek.
https://www.portfolio.hu/uzlet/20231121/megszavazta-a-parlament-megszunik-a-kozmuado-a-tavkozlesi-cegeknek-652979