Opinion | Lázár, Step Down!

 

Dear Reader,

The Minister of Construction and Transport recently said:
“If there are no migrants, and someone has to clean the toilets on the InterCity train—because Hungarian voters don’t exactly rush to volunteer to clean someone else’s filthy toilet—then we need to tap into internal reserves. And the internal reserves mean the Roma population in Hungary. That’s the reality.”

In the latest post on Sincerely Doubt That…, let’s see how János Lázár attempts to woo far-right voters before the elections with this blatantly racist statement.

There is no doubt that in Hungary and across Europe, anti-Roma sentiment is the last acceptable form of racism. Many public figures and politicians have made similar statements without facing consequences. It is also undeniable that János Lázár, as a public official, does not serve the interests of Hungary when he discriminates between Hungarian citizens.

But why do this at all? Before the April 8, 2018 elections, Lázár said:
“We have lived with the Roma for 600 years, and to this day, we have not been able to integrate them, to put it clearly.”
All of this was to make a last attempt to appeal to sections of Hungarian society susceptible to anti-Roma sentiment.

So why does it feel like Lázár’s statement backfired? Why did this attempt fail?

In recent years, Fidesz has been embroiled in numerous scandals: corruption, embezzlement of public funds, lavish spending, while dismantling healthcare, transport, and education systems, making everyday life harder for citizens. Scandals surrounding child protection, pedophilia cases, and irresponsible decisions all show that the government prioritizes its own interests over public service and accountability.

In the past 24 hours alone, dozens of posts and articles have emerged showing that the online community and civil reactions do not resonate with Lázár’s statement. Roma voices have grown louder—they are visible, standing up, writing open letters, and speaking out, sending a clear message: they cannot be stigmatized or silenced. Some people jokingly grabbed toilet brushes, others wrote open letters, many expressed outrage, and a 12-year-old Roma girl shared a video saying she studies not to end up cleaning toilets. The Tisza Party also condemned the statement.

The internet is buzzing with shares and supportive comments. And not just the Roma community speaking out—non-Roma also unequivocally reject this statement. Across social media, comment sections, articles, and videos, it is evident that a significant part of society does not accept hate speech, especially when much larger, systemic problems exist in the country—problems caused not by the Roma population but by Fidesz.

The Fidesz government has made life difficult for many of us. The destruction caused by the current government has created conditions where even those earning an honest living—whether cleaning the InterCity toilets—struggle to get by. And let’s not forget: the Roma who clean InterCity toilets are far more honorable people than János Lázár.

Just an idea: let’s peacefully gather in front of the Parliament and bring toilet brushes with us to show that integrity and the power of the majority belong to us.

Yours Sincerely,
BB

Sources:

Forrás:

HVG.hu, „Lázár János romaellenes kijelentésére reagált Orsós János”, 2026. január 23., https://hvg.hu/itthon/20260123_lazar-janos-ciganysag-orsos-janos-reakcio

24.hu, „Lázár János: 600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni”, 2018. március 29., https://24.hu/belfold/2018/03/29/lazar-janos-romak-integracio-menekultek/

Politico, „Viktor Orbán ally hits anti-Roma, minority, migration note ahead of Hungary election”, https://www.politico.eu/article/viktor-orban-ally-hits-anti-roma-minority-migration-note-ahead-of-hungary-election

Sincerely Doubt That, „Vélemény: Az EU legkorruptabb országa”, 2025. február, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/02/velemeny-az-eu-legkorruptabb-orszaga.html

Sincerely Doubt That, „Opinion: EU’s Most Corrupt Country”, 2025. február, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/02/opinion-eus-most-corrupt-country.html

Sincerely Doubt That, „Celebration: International Roma Day”, 2025. április, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/04/celebration-international-roma-day.html

Vélemény | Lázár Takarodj!

 

Kedves Olvasó, 

A minal az építési és közlekedési miniszter azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék az a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.” 

A Sincerely Doubt That… legújabb bejegyzésében nézzük meg Lázár János hogyan próbál még a választások előtt pár jobbikos szavazót átcsábítani egyértelműen rasszista kijelentésével. 

Nem kérdés, hogy Magyarországon és Európában is a rasszizmus utolsó elfogadott formája a cigányellenesség. Nem egy magyar és külföldi közszereplő, politikus tett már hasonló kijelentéseket következmények nélkül. Az sem kérdés, hogy Lázár János, mint közszolgálatot végző hivatalban álló személy, nem szolgálja a magyar érdekeket akkor sem, amikor különbséget tesz magyar állampolgárok között.

De minek is ez? A 2018. április 8-i választások előtt Lázár azt mondta: “600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan.”

Mindezt azért, hogy még a szavazás előtt a romaellenes érzelmekre fogékony szavazókat a Fidesz táborába csábítsa.

Mégis miért érződik úgy, hogy Lázár kijelentése öngól volt, és miért sült el rosszul a próbálkozása?

Az elmúlt években a Fidesz számos botrányba keveredett: korrupció, közpénz-lopások, luxuskiadások, miközben leépítették az egészségügyi, a közlekedési és az oktatási rendszert, és megnehezítették az emberek mindennapjait. A gyermekvédelemről szóló botrányok, a pedofil ügyek és a felelőtlen döntések sora mind azt mutatja, hogy a hatalom a saját érdekeit helyezi előtérbe a közszolgálat és felelősségvállalás helyett.

Az elmúlt 24 órában tucatnyi poszt és cikk született , ami azt igazolja, hogy az online közösség és a civil reakciók nem rezonálnak Lázár kijelentésével. A roma hangok felerősödtek, megjelennek, kiállnak, nyílt levelet írnak roma tanárok és aktivisták nyilatkoznak – és mindezzel üzenik, hogy nem lehet őket sem megbélyegezni, sem elhallgattatni. Volt, aki viccből WC‑kefét ragadott, mások nyílt levelet írtak, sokan fejezték ki felháborodásukat, egy 12 éves roma kislány pedig videóban osztotta meg: nem azért tanul, hogy WC‑t pucoljon majd. A Tisza Párt is elítélte a kijelentést. 

Az internet pedig nyüzsög a megosztásoktól és támogató hozzászólásoktól. És nem csak a roma közösség áll ki, hanem a nem romák is egyértelműen elítélik ezt a kijelentést. A közösségi médiában, kommentekben, cikkekben és videókban is látszik, hogy a társadalom jelentős része nem fogadja el a gyűlöletbeszédet, hiszen sokkal nagyobb, mindenkit érintő problémák vannak az országban, amiért nem a cigányság hanem a Fidesz okoltható. 

A Fidesz kormány megnehezíti a megélhetést sokunk számára. A jelenlegi kormány rombolása olyan körülményeket teremtett, hogy aki tisztességes munkából él – akár a MÁV InterCity-k WC‑inek takarításából –, nehezen boldogul a mindennapokban. És ne feledjük: azok a romák, akik a MÁV InterCity‑k WC‑it takarítják, sokkal tisztességesebb emberek, mint Lázár János.

Arra gondoltam, menjünk ki békésen a parlament elé, és vigyünk magunkkal WC‑keféket, hogy megmutassuk, a tisztesség és a többség ereje a miénk.

Üdv, 

BB

Forrás:

HVG.hu, „Lázár János romaellenes kijelentésére reagált Orsós János”, 2026. január 23., https://hvg.hu/itthon/20260123_lazar-janos-ciganysag-orsos-janos-reakcio

24.hu, „Lázár János: 600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni”, 2018. március 29., https://24.hu/belfold/2018/03/29/lazar-janos-romak-integracio-menekultek/

Politico, „Viktor Orbán ally hits anti-Roma, minority, migration note ahead of Hungary election”, https://www.politico.eu/article/viktor-orban-ally-hits-anti-roma-minority-migration-note-ahead-of-hungary-election

Sincerely Doubt That, „Vélemény: Az EU legkorruptabb országa”, 2025. február, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/02/velemeny-az-eu-legkorruptabb-orszaga.html

Sincerely Doubt That, „Opinion: EU’s Most Corrupt Country”, 2025. február, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/02/opinion-eus-most-corrupt-country.html

Sincerely Doubt That, „Celebration: International Roma Day”, 2025. április, https://isincerelydoubtthat.blogspot.com/2025/04/celebration-international-roma-day.html

Vélemény | Elrendelheti-e egy amerikai elnök egy külföldi államfő elfogását? A venezuelai kérdés

 

2020 január 3-án, Donald Trump első elnöksége idején a világ arra ébredt, hogy az Egyesült Államok drón támadást hajtott végre Bagdadban, amelynek során életét vesztette Kászim Szulejmáni, Irán legbefolyásosabb tábornoka. A csapás drámai eszkalációt jelentett az amerikai külpolitikában. Napokon át kormányok és elemzők világszerte visszafojtott lélegzettel figyelték az eseményeket, lehetséges megtorlástól tartva, miközben egyre többen megkérdőjelezték egy magas rangú külföldi tisztviselő célzott megölésének jogszerűségét.

Idén januárban hasonló forgatókönyv bontakozik ki. Azok a jelentések, amelyek szerint a Trump-adminisztráció elrendelte Venezuela elnökének, Nicolás Madurónak és feleségének letartóztatását és bebörtönzését, ismét sürgető kérdéseket vetnek fel az Egyesült Államok külföldi hatalmának korlátairól. Ahogyan 2020-ban, úgy ez az intézkedés is megsérti a szuverenitást és a nemzetközi jogot szabályozó, régóta fennálló normákat.

Ebben a Sincerely Doubt That… bejegyzés arról írok mi történt január 4-ig bezárólag,, mi motiválhatott egy ilyen döntést, mennyiben tekinthető jogszerűnek a nemzetközi és az amerikai jog alapján, valamint milyen szélesebb nemzetközi következményei lehetnek annak, ha az Egyesült Államok egyoldalúan lép fel egy másik szuverén állam vezetésével szemben.

Mi történt? Az amerikai művelet magyarázata

A jelentések szerint 2026. január 3-án az Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet hajtott végre Venezuelában, amely Nicolás Maduro elnök és felesége, Cilia Flores elfogásához vezetett. A házaspárt az Egyesült Államokba szállították, New York-ba, ahol szövetségi bíróság előtt  kell megjelenniük.

Több forrás szerint a művelet — amelyet a Trump-adminisztráció „nagyszabású csapásként” jellemzett — légi támadásokat és különleges műveleti erők bevetését foglalta magában Caracas különböző pontjain a hajnali órákban. A főváros egész területéről robbanásokról érkeztek hírek. A beszámolók szerint Madurót és feleségét elfogták, majd amerikai katonai repülőgépeken szállították el. A hatóságok közölték, hogy kábítószer-kereskedelemmel és narkoterrorizmusra irányuló összeesküvéssel kapcsolatos vádak miatt kell felelniük. 

A művelet pontos menete és valódi léptéke nem nyert független megerősítést; egyes sajtóorgánumok fedett akcióról számoltak be, amelyben csapásmérő repülőgépek és különleges egységek vettek részt. 

Trump nyilvánosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok szerepet vállalna Venezuela kormányzásának felügyeletében az átmeneti időszak alatt — ez az állítás is rávilágít arra, mennyire rendkívüli és egyoldalú lépésről van szó.

Az események nyugtalanítóak: aláássák a nemzetközi jogot, megkérdőjelezik egy másik nemzet szuverenitását, és olyan hatásokkal fenyegetnek, amelyek a globális stabilitást és a hatalmi egyensúlyt is negatív irányba billenthetik.

Ki Nicolás Maduro?

Nicolás Maduro 2013 óta Venezuela elnöke. Hugo Chávez halálát követően vette át az ország vezetését. Pályafutását buszsofőrként és szakszervezeti vezetőként kezdte, majd Chávez egyik legszorosabb szövetségesévé vált, végül pedig az államfői tisztségig jutott.

Vezetése rendkívül megosztó. Újraválasztásait — különösen a 2018-asat — Venezuelán belül és nemzetközileg egyaránt heves bírálatok érték. Számos ellenzéki csoport és külföldi kormány szerint ezek a választások tisztességtelenek és manipuláltak voltak, súlyos szabálytalanságokkal és az ellenzéki jelöltek ellehetetlenítésével. Több ország sem ismerte el Maduro elnöki legitimitását.

Maduro elnöksége alatt Venezuela súlyos gazdasági és humanitárius válságba süllyedt. A hiperinfláció, az alapvető árucikkek hiánya, az összeomló közszolgáltatások és a tömeges kivándorlás a mindennapok részévé váltak. Gyakoriak voltak a nagyszabású tüntetések és az összecsapások a biztonsági erőkkel. A kritikusok mindezt gazdasági hozzá nem értéssel, korrupcióval és kormányzati döntésekkel magyarázzák, míg Maduro és hívei elsősorban a nemzetközi szankciókat és a külföldi beavatkozást teszik felelőssé.

Nemzetközi szinten Maduro megosztó szereplő. Miközben egyes nyugati és regionális kormányok időszakosan az ellenzéki vezetőt, Juan Guaidót támogatták ideiglenes elnökként, Maduro megtartotta olyan országok támogatását, mint Oroszország, Kína, Kuba és Irán, amelyek diplomáciai és gazdasági szinten továbbra is együttműködnek kormányával.

A politikán túl Maduro és szűk környezete hosszú ideje korrupciós és illegális tevékenységekkel kapcsolatos vádak kereszttüzében áll. Az amerikai hatóságok a venezuelai kormány egyes köreit szervezett bűnözéssel és kábítószer-kereskedelemmel hozták összefüggésbe, ami már a legutóbbi katonai akciót megelőzően is vádemelésekhez és szankciókhoz vezetett.

Fontos világosan látni: egy dolog elítélni azokat a korrupt vezetőket, akik saját népüket kifosztva humanitárius válságot idéznek elő. Teljesen más azonban egy idegen állam vezetőjeként „igazságszolgáltatás” ürügyén megtámadni egy másik ország vezetését, miközben mindenki számára nyilvánvaló, hogy a valódi motiváció az olaj és a hatalom. Egy országot nem lehet egyszerűen elfoglalni pusztán azért, mert nem értünk egyet a vezetésével. A nemzetközi jog és a jelenlegi világrend alapján egyetlen államnak sincs joga arra, hogy saját érdekében egy másik ország felett erőszakkal átvegye az irányítást.

Miért lépte meg ezt Trump?

A Trump-adminisztráció nyilvánosan úgy keretezte a Nicolás Maduro és felesége elleni műveletet, mint a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni fellépést, hivatkozva a Maduroval és más venezuelai tisztviselőkkel szemben régóta fennálló amerikai vádemelésekre.

Azonban sem az amerikai jog, sem a nemzetközi jog nem ad jogi felhatalmazást arra, hogy egy hivatalban lévő elnök engedélyezze egy külföldi államfő elfogását vagy bebörtönzését egy másik ország területén. Nincs olyan amerikai belső jogszabály vagy nemzetközi egyezmény, amely lehetővé tenné az ilyen egyoldalú fellépést — még akkor sem, ha azt kábítószer-ellenes bűnüldözésnek próbálják beállítani.

Elemzők és sajtóorgánumok arra is rámutattak, hogy az Egyesült Államok és Venezuela közötti feszültség szorosan összefügg geopolitikai és gazdasági érdekekkel, mindenekelőtt Venezuela hatalmas olajtartalékaival. Miközben Trump nyilvánosan a kábítószer-kereskedelem elleni harcot nevezte meg indokként, kritikusai szerint az energiahordozókhoz való hozzáférés és a regionális befolyás megszerzése legalább ilyen fontos szerepet játszott a döntésben.

Röviden: bár az Egyesült Államok az akciót kábítószer-ellenes intézkedésként mutatta be, az a nemzetközi jog szerint jogellenes volt, és belföldön sem rendelkezett legitim jogalappal. Mindez az akciót egy másik ország szuverenitását sértő, rendkívül vitatott és példátlan beavatkozássá teszi.

Jogi kérdések: nemzetközi jog és amerikai jog

Mind a nemzetközi jog, mind az amerikai jog szempontjából súlyos kérdéseket vet fel a jelentésekben szereplő amerikai művelet. A modern nemzetközi jog egyik alappillére az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amelyet 1945-ben fogadtak el azzal a céllal, hogy megakadályozzanak egy újabb világháborút. Az Alapokmány 2. cikkének (4) bekezdése egyértelműen kimondja: az államoknak tartózkodniuk kell az erőszak alkalmazásától egy másik ország területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, kivéve, ha erre az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást ad, vagy ha egyértelmű önvédelemről van szó.

A  Guardian-nek nyilatkozó szakértők szerint az Egyesült Államok venezuelai akciója nagy valószínűséggel megsérti ezeket az alapelveket. Biztonsági tanácsi felhatalmazás hiányában, valamint valódi és közvetlen önvédelemre utaló bizonyíték nélkül a külföldi területen végrehajtott katonai erőalkalmazás nem igazolható az ENSZ Alapokmánya alapján.

Geoffrey Robertson KC, neves nemzetközi jogász, a Sierra Leone-i ENSZ Különbíróság korábbi elnöke a Guardian-nek úgy nyilatkozott, hogy a művelet ellentétes a 2. cikk (4) bekezdésével, és jogellenesnek minősül — olyan jogsértésnek, amelyet történelmileg a „támadó háború”, vagyis az agresszió bűncselekményeként tartanak számon, a béke legsúlyosabb megsértései között.

Elvira Domínguez-Redondo, a Kingston University nemzetközi jog professzora jogellenes katonai beavatkozásként jellemezte az akciót. Susan Breau jogtudós pedig hangsúlyozta: azok a kivételes helyzetek, amelyekben az erő alkalmazása jogszerű lenne — vagyis egy ENSZ-felhatalmazás vagy valódi önvédelem — ebben az esetben egyszerűen nem állnak fenn.

Az amerikai jog alapján sincs olyan törvény, amely feljogosítaná az elnököt arra, hogy egy külföldi államfőt egy másik ország területén elfogjon. A kiadatás, a büntetőeljárás és a nemzetközi együttműködés jogi és diplomáciai csatornákon keresztül kellene, hogy történjen, nem pedig egyoldalú katonai akcióval.

E szakértői vélemények összességében arra utalnak, hogy ez a művelet éles ellentmond mind a nemzetközi jogi, mind az Egyesült Államok bevett gyakorlati normáinak, és megerősítik, mennyire szélsőséges és jogellenes beavatkozásról van szó.

Nemzetközi reakciók és következmények

Az Egyesült Államok Nicolás Maduro és felesége elleni akciója világszerte erőteljes reakciókat váltott ki, rávilágítva a szuverenitásról, a nemzetközi jogról és a regionális befolyásról szóló mély megosztottságra.

Nyugat-Európában az Egyesült Királyság — ahol Madurót illegitim elnöknek tekintik — hangsúlyozta, hogy „nem ejt könnyeket” a rezsim bukása miatt. Keir Starmer miniszterelnök ugyanakkor ismételten kiállt a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, bár közvetlenül nem ítélte el az amerikai csapásokat. Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy bármilyen hatalom átmenetnek békésnek, demokratikusnak kell lennie, és tükröznie kell a venezuelai nép akaratát, míg Friedrich Merz német kancellár az akció jogszerűségét „összetettnek” nevezte, és kiemelte: a nemzetközi jog betartása elengedhetetlen a politikai instabilitás megelőzéséhez.

Latin-Amerikában a szomszédos országok vezetői túlnyomórészt elítélték a beavatkozást. Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva „elfogadhatatlan határátlépésnek” nevezte az akciót, és arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog megsértése káoszhoz és instabilitáshoz vezet. Kolumbia elnöke, Gustavo Petro „Latin-Amerika szuverenitása elleni támadásként” jellemezte a csapásokat, míg Kuba vezetője, Miguel Díaz-Canel „bűnözői támadásról” beszélt. Argentína elnöke, Javier Milei — Trump politikai szövetségese — ezzel szemben közösségi médiás bejegyzésben fejezte ki támogatását, kijelentve: „a szabadság halad előre”.

Venezuela szövetségesei — Oroszország, Kína és Irán — szintén élesen elítélték a történteket. Kína közölte, hogy „mélységesen megdöbbent”, és határozottan ellenzi az erőszak alkalmazását; Oroszország „fegyveres agressziónak” nevezte az akciót; Irán pedig a szuverenitás „kirívó megsértéséről” beszélt.

Az Egyesült Államokon belül a reakciók élesen megoszlottak. Chuck Schumer szenátusi kisebbségi vezető „felelőtlennek” minősítette a katonai fellépést, megjegyezve, hogy bár Maduro illegitim diktátor, a kongresszusi felhatalmazás és a további lépésekre vonatkozó világos terv nélküli akció rendkívül veszélyes. Más amerikai politikusok és elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a művelet inkább az olajról és geopolitikai hatalomról szólhatott, mint a kábítószerekről, rávilágítva a beavatkozás mögötti stratégiai érdekekre.

Végül António Guterres ENSZ-főtitkár mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi jogot nem tartották tiszteletben, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélyes precedenst teremtenek a globális biztonság és az államok szuverenitása szempontjából.

Összességében nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az a „új év, új kezdet” típusú optimizmus, amellyel januárba léptem, ezek után az események után meglehetősen gyorsan elpárolgott. Az évkezdéshez gyakran társított nyugalom érzet nem tartott sokáig.

Lehetetlen megjósolni, hogyan alakul mindez tovább, de az általa keltett globális bizonytalanság — és az, amit a venezuelai nép, a nemzetközi stabilitás és a világ egésze számára jelent — már most egy csendes, ám kitartó szorongást indított el. Amikor azokat a szabályokat, amelyeknek a hatalom korlátozását kellene szolgálniuk, pusztán választható iránymutatásként kezelik, érzékeltetik mennyire törékeny valójában a globális rend. Az efféle instabilitás hajlamos beszivárogni a mindennapokba, és még a legszemélyesebb jövőbeli döntéseket is befolyásolja.

Anélkül, hogy pánikkeltésbe csúsznék át, érdemes elismerni azt, amire számos jogász és elemző már figyelmeztetett: ez az akció kísértetiesen emlékeztet olyan korábbi pillanatokra, amikor az erő alkalmazása előbb vált elfogadottá, és a következmények csak később jelentkeztek. Az Oroszország ukrajnai inváziójához való párhuzam nem túlzás, és a Kína–Tajvan körüli aggodalmak sem légből kapott fantáziák — logikus következményei egy olyan világnak, ahol a szuverenitást nem következetesen tisztelik.

Mit tehetünk mindezek után, azon túl, hogy figyeljük az eseményeket?

Nem sokat — legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan a politikusok gyakran szeretik elhitetni velünk. Nem tudjuk befolyásolni a zárt ajtók mögött meghozott katonai döntéseket, és nem tudjuk kikényszeríteni a nemzetközi jog betartását, ha a legerősebb szereplők úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják azt.

Amit viszont megtehetünk, az az, hogy nem normalizáljuk mindezt. Nevén nevezhetjük a dolgokat, megkérdőjelezhetjük az elénk tárt narratívákat, és éberen figyelhetjük, milyen gyorsan válnak a „rendkívüli intézkedések” megszokott gyakorlattá. Figyelhetünk arra, kik profitálnak, kik fizetik meg az árát, és kinek a hangja marad feltűnően kívül a párbeszéden.

Ez talán nem állít meg háborúkat, és nem fordítja vissza a már meghozott döntéseket. De a közöny és a hallgatás megkönnyíti ezeknek a lépéseknek az ismétlését. Ha másra nem is, a tájékozott, kényelmetlen szkepticizmus még mindig az ellenállás egyik formája.

Üdv,
BB

Források:

1. BBC News – World leaders react to US attack on Venezuela
   https://www.bbc.com/news/articles/czx1rpxzyx9o

2. Reuters – Trump says US has captured Venezuela president Maduro
   https://www.reuters.com/world/us/live-trump-says-us-has-captured-venezuela-president-maduro-2026-01-03

3. Reuters – Loud noises heard in Venezuela capital amid US action
   https://www.reuters.com/world/americas/loud-noises-heard-venezuela-capital-southern-area-without-electricity-2026-01-03

4. CNN – Live updates: Explosions reported in Caracas
   https://edition.cnn.com/world/live-news/venezuela-explosions-caracas-intl-hnk-01-03-26

5. CBS News – Live updates on U.S. military strikes in Venezuela
   https://www.cbsnews.com/live-updates/venezuela-us-military-strikes-maduro-trump/

6. The Guardian – Is there any legal justification for the US attack on Venezuela?
   https://www.theguardian.com/world/2026/jan/03/is-there-any-legal-justification-for-the-us-attack-on-venezuela-trump-maduro

7. The Guardian – Venezuela attack: What we know so far
   https://www.theguardian.com/world/2026/jan/03/venezuela-attack-what-we-know-so-far-as-trump-claims-maduro-captured

8. Reuters – UN chief says Venezuela US action sets dangerous precedent
   https://www.reuters.com/world/americas/un-chief-venezuela-us-action-sets-dangerous-precedent-2026-01-03/

9. The Guardian (Opinion) – An illegal coup in Venezuela risks peace and war
   https://www.theguardian.com/commentisfree/2026/jan/03/illegal-coup-venezuela-donald-trump-peace-war

10.  Al Jazeera – World reacts to reported US bombing of Venezuela
    https://www.aljazeera.com/news/2026/1/3/world-reacts-to-reported-us-bombing-of-venezuela

11. Al Jazeera – China urges US to stop toppling Venezuelan government
    https://www.aljazeera.com/news/2026/1/4/china-urges-us-to-stop-toppling-venezuelan-government-release-maduro

12. Al Jazeera – Inside Story: Implications of the US capture of Maduro
    https://www.aljazeera.com/video/inside-story/2026/1/3/what-are-the-implications-of-the-us-capture-of-nicolas-maduro

13. BBC News – Trump on Venezuela: “We are going to run the country”
    https://www.bbc.com/news/articles/crmlz7r0zrxo

14.  444.hu – Reactions to the Venezuelan coup: Fico condemns, Orbán cautious
    https://444.hu/2026/01/04/robert-fico-elesen-eliteli-orban-lapit-kina-es-oroszorszag-fel-van-haborodva-reakciok-a-venezuelai-puccsra

15. 15. Amnesty International – Venezuela: Country report and human rights context
    https://www.amnesty.org/en/location/americas/south-america/venezuela/report-venezuela/

16. Wall Street Journal – U.S.–Venezuela tensions and strategic interests
    https://www.wsj.com/articles/SB10001424127887324001104578168283496596560